Forrás:  http://www.nyugatijelen.com/jelenido/holnapot es jovendot almodni.php

Lugoson és Végváron egyaránt gálaelőadással ünnepelték a hét végén a bánsági autentikus néptáncmozgalom elindításának tizedik évfordulóját.

A Bánsági Magyar Napok keretében vasárnap este a temesvári Diákházban került sor a Temes megyében működő hagyományőrző néptánccsoportok közös gálaműsorára, Hagyománykeresőben címmel. Tíz néptánccsoporthoz tartozó 300 bánsági fiatal eredeti viseletekben mutatta be a Kárpát-medence magyarlakta területeinek legszebb táncait.

Az autentikus néptáncmozgalom jubileuma

A bánsági autentikus néptáncmozgalom képekkel, videofelvételekkel és újságcikkekkel illusztrált krónikáját bemutató kiállítás megnyitójával, az Össztánccímű könyv bemutatójával, ünnepi istentisztelettel és fergeteges néptáncgálával ünnepelték Végváron a szegedi oktatók irányításával működő néptánccsoportok a mozgalom jubileumát. Szombaton délelőtt Lugoson, este Végváron zsúfolásig telt teremben bemutatott néptáncgála során a végvári „kicsik” gyermekjátékokat, a Szederinda szilágysági és felcsíki táncokat, a Csűrdöngőlő eleki és szatmári táncokat járt, hatalmas közönségsikert aratva. A temesvári Bóbita dél-dunántúli eszközös, az Eszterláncszatmári és szilágysági, a dettai Búzavirág ördöngősfüzesi és lőrincrévi, a lugosi Gyöngyvirág mezőségi és marossárpataki táncokkal aratott nagy tapsot. A végvári rendezvények díszvendége volt Szoboszlai-Gáspár István református lelkipásztor, a végvári és a bánsági néptáncmozgalom egyik elindítója. Az egykori végvári, ma mezőtelegdi lelkipásztor magával hozta a Pacsirtáknéptánccsoportot is, amely rábaközi és eleki táncokat mutatott be a végvári színpadon, nagy közönségsikerrel. A gálaest során színpadra léptek a Szeged Táncegyüttes táncosai is, akik közül sokan oktatókként is részt vesznek a Temes megyei csoportok felkészítésében. A „táncmesterek” fergeteges magyarszentbenedeki táncokat és tematikus palatkai táncokat (Regrutabál) mutattak be, vastapsot aratva.

Nagy Albert öröksége

A végvári néptáncgála résztvevői megemlékeztek a 70 esztendeje született, 2009-ben elhunyt Nagy Albertről, a Szeged Táncegyüttes egykori művészeti vezetőjéről és koreográfusáról, akinek irányításával tíz év alatt több száz bánsági fiatal sajátította el az autentikus néptáncokat és a népi kultúrát. „Mindaz, amit Nagy Alberttől kaptunk, egy olyan kincs – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Szoboszlai-Gáspár István –, ami talán Nagy Albertnél volt eltéve számunkra! Ezt a kincset akár a végváriak, a dettaiak, a lugosiak a mezőtelegdiek dédszülei, ükszülei, ősök ősei egykoron összegyűjtögettek, jól elrejtettek, hogy még a modern világ tolvajai se lelhessék meg, a moly meg ne egye, a rozsda meg ne eméssze – és aztán egyszer csak visszaérkezett haza mindez Nagy Albertnek köszönhetően! Hogy ez mekkora kincs, azt hiszem, erre jó példa a több száz gyerek, aki most is fent volt a színpadon, az a több ezer gyerek, aki az elmúlt tíz évben megismerkedett vele, azok a gyerekek, akik ma már felnőttek és szülők és akiknél ma már a gyerek is táncol, mert értékelik a népi kultúrát és örökségként adják tovább. Legyen bármilyen ez a világ, ez az örökség elegendő erőt biztosít ahhoz, hogy bármelyik település magyar közössége merjen, tudjon és akarjon holnapot és jövendőt álmodni magának!”

Nagy Albert 2009-ben bekövetkezett halála óta Gombos András, a Szeged táncegyüttes művészeti vezetője irányítja a végvári néptánc-gálán fellépett csoportok felkészítését. ,„Nagy Albert föltörte az ugart és magot vetett bele – nyilatkozta lapunknak Gombos András –, a mi feladatunk, hogy az elvetett magot ápoljuk, gondozzuk, a kisarjadt növényt felneveljük és sokaknak megmutassuk. Megyünk tovább az úton, ahogy eddig is tettük: idén is lesz tánctábor Végváron és Szegeden is, ahol a bánsági magyar fiatalok is részt vesznek. Mindenképpen gazdagabbak és többek leszünk a jövő esztendőben! Úgy érzem, hogy nagyon szerencsések, akik ennek a történetnek rövidebb vagy akár hosszabb ideig a részesei lehettek. Csodálatos dolog közösséget teremteni: vannak olyan emberek, akik számára ez a közösség olyannyira fontos, hogy képesek érte áldozatokat hozni. Az áldozatok, úgy tűnik, nem voltak hiábavalóak és azt mondhatjuk: évről évre többen vagyunk, a család évről évre gyarapszik.”

Hagyománykeresőben – a bánsági magyar néptánccsoportok közös gálaműsora

Vasárnap este zsúfolásig megtelt a Diákház előadóterme, ahol mintegy 500 néző előtt a debreceni Jeremiás Lajos művészeti vezető irányításával működő, 100 tagú temesvári Bokréta néptánceggyüttes, valamint a szegedi oktatók irányításával működő Eszterlánc, Bóbita, Csűrdöngőlő, Szederinda, Muskátli, Búzavirág és Gyöngyvirág együttesek 200 táncosa lépett színpadra. A gálaműsor első részében a Szabó Ferenc vezette temesvári „bokrétás” csoportok közül a „nagyok” szilágysági táncokat, sárközi karikázót, magyarózdi és nagyecsedi táncokat, a Kisbokréta dél-alföldi és somogyi eszközös táncokat, a Morzsabokréta galgamácsai lakodalmas játékot mutattak be nagy sikerrel. A bokrétások vendégeként fellépett a Nyíregyházi Művészeti Iskola Kisfigurás néptánccsoportja is, Tiszán innen – Dunán túl című műsorával.

A szünet után a végvári néptáncgála műsorát láthatta a temesvári közönség is, a Szeged Táncegyüttes fellépése volt ezúttal is a „hab a tortán”. A vasárnapi gálaműsor délutánján a résztvevő több mint 300 Temes megyei és szegedi népi táncos az Opera téren vonult fel, hagyományos magyar viseletekben, elismerő tapsot aratva.

Pataki Zoltán