Forrás: https://temesvaros.ro/az-eszterlanc-a-magyar-nepi-kultura-orzoje-a-bansagban/

Őszkergető táncházba invitálta néhány napja az Eszterlánc Kulturális Egyesület mindazokat, akik szeretik a magyar népzenét és néptáncot. A Táncházgazda Okányi Mihály és Okányi-Szántó Kitti Békésről, valamint a Suttyomba zenekar és a Temesvári Eszterlánc zenekar hamisítatlan táncházi hangulatot varázsoltak a zsúfolásig telt Magyar Házba. Aki ott volt, el sem tudja képzelni, hogy az autentikus magyar népzene és néptánc alig húsz éve kezdett el megjelenni a Bánságban. Az, hogy ma már a temesvári magyar közösségben ilyen népszerű, az Eszterlánc Kulturális Egyesületnek köszönhető.

-Egész este csak gyönyörködtem a fiatalokban. Eszembe jutott, hogy melyikük mikor került hozzánk, volt, aki háromévesen, vagy óvodásként jött, most meg már itt van a körünkben, örül, hogy magyar népzenét hallhat és táncolhat rá – így idézi fel Tamási Emese, az Eszterlánc Kulturális Egyesület elnöke a nagysikerű Őszkergető Batyus Táncház számára legszebb pillanatait. A szervezet legutóbbi, nyilvános és ingyenes közösségi programja megtöltötte a Magyar Ház multifunkcionális termét. Számos szép szakmai siker mellett talán ez az érdeklődés, és ez az örömteli jelenlét a magyar népzene és néptánc közelségében a legnagyobb eredménye az egyesület több mint húsz éves munkájának.

Az anyaországból terjedt vissza a népi kultúra a Bánságba

A temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület olyan gyermekek, gyermekközösségek és ezeket támogató felnőttek támogatásáért alakult, akik érdeklődést mutatnak a magyar népművészet és a népi hagyományok ápolása iránt. Ez különösen fontos vállalásnak bizonyult a Bánság területén, ahol a szórvány magyarság mit sem tudott saját népi kultúrájáról, hagyományairól. Ez a vidék a néprajzosok térképén fehér foltnak számított, egészen addig, amíg 1999 nyarán Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes akkori vezetője fel nem ajánlotta segítségét a megye magyar közösségeinek. A kialakult szoros munkakapcsolatnak köszönhetően az Eszterláncosok megismerhették az autentikus magyar néptánckultúrát. Az a helyzet állt tehát elő, hogy az anyaország méltán híres művészeti csoportja segítségével ismerte fel saját kultúrájának gyökereit a Temesváron és környékén élő magyarság.

Népzene és néptáncoktatás az identitás megőrzéséért

A Kulturális Egyesület jelenleg 5 csoportban 150 gyermekkel foglalkozik, felmenő rendszerben. Szakmai tanácsadójuk Gombos András, a Szeged Táncegyüttes vezetője, de együttműködnek más szakemberekkel is. Egyik fő támogatójuk a Bartók Béla Elméleti Líceum. Az egyesület csoportvezetői közül sokan pedagógusok, ebből adódik, hogy tevékenységeik az iskolai élet szerves részét alkotják és beépülnek a változatos programok közé. Az összetartó közösség munkáját elhivatott csoportvezetők irányítják: Crepelka-Kovács Beatrix, Nagy Áron, Pál Krisztina, Palicsák Réka, Palkó Margit, Szilágyi Boróka és Tamási Emese.
A tanítást a legkisebbek alaplépéseitől kezdik, majd a három további csoport munkáján keresztül érhetnek el az ügyesebbek a legnagyobbakat tömörítő Eszterlánc csoportig. A létszám is ennek megfelelően alakul: a legtöbben a kicsik vannak, az Aprókák és a Dobbantó csoportban, a Lármatüzek és a Százszorszép csoportok felé haladva előfordul lemorzsolódás is természetesen. Ám a tapasztalat azt mutatja, hogy a táncházba azok is szívesen eljárnak, akik időközben abbahagyták a próbákkal, szereplésekkel teli táncos életet. Ezért évente öt-hat olyan alkalmat szerveznek, mint amilyen az Őszkergető Batyus mulatság is volt.
-Az egyesület alapításával, a néprajzi tájegységek táncainak tanulásával, a népzene megismerésének felkínálásával az volt a célunk, hogy a magyar ajkú fiatalok, identitástudata erősödjön, legyenek büszkék magyarságukra, szeressenek magyar közösségbe járni hiszen az élet sok más területén román nyelvi környezetben vannak. Ezzel is lassítani kívánjuk a szórvány kisebbségeket sújtó beolvadási folyamatot, ami itt, a Bánságban is tapasztalható a magyar közösségben. Ezért érzek különösen nagy örömet, amikor a táncházunkban, ahol a valódi hagyományt éljük meg, nemcsak olyanokat látok, akik járnak vagy jártak hozzánk korábban táncolni, hanem új arcokat is. Egyetemisták, vagy már dolgozó felnőttek is voltak most is, reméljük máskor is viszontlátjuk őket – mondja a táncházak szervezésének céljáról Emese.

Hagyományt teremtettek

Az Eszterlánc a két évtizedes munkájával elérte, hogy a szakmai közönség előtt is bemutatkozhatott, több alkalommal. Nagy büszkeség volt számukra meghívást kapni az Erdélyi Néptánc Antológiára vagy fellépni Szegeden és Temesváron a Duna Művészegyüttessel közösen a Szerelmünk, Kalotaszeg produkcióban. De legalább ennyire büszkék Emese szerint arra, hogy tevékenységüknek köszönhetően újrateremtették a magyar népi kultúrát. – Ma már három fontos vonalat működtetünk: a táncház, mint szórakozási lehetőség és a néptáncoktatás mellett a népzeneoktatást is sikerült meghonosítani. Utóbbinak pontosan az a célja, hogy legyenek saját népzenészeink, akik a tanítás és a fellépések során az autentikus népzenei kíséretet tudják biztosítani. És hogy ez milyen eredményes, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a legutóbbi táncházban a Suttyomba zenekar tagjaival együtt zenéltek a temesvári Eszterlánc zenekar tagjai is – mondja sikereiket értékelve az egyesület elnöke.

Az egyesület fő támogatói a Bartók Béla Elméleti Líceum, a Szeged Táncegyüttes, a Temesvári Kultúrház, a Csoóri Sándor Alap, a Bethlen Gábor Alap és a lelkes szülői közösségek.
Tamási Emesétől megtudtuk, hogy az év utolsó táncháza december 16-án lesz, amelyre közösen készülnek az Esélyt a Szórványnak Alapítvánnyal.

Varga Márta

Fotó: Orosz Sándor