Forrás: http://vasarnap.katolikhos.ro/archivum/2009/0943/13.html
Történelmünkben a magyar állam megszületése szorosan összefonódik keresztény hitünk meghonosodásával. Szent István király törvényei és intelmei az államvezetésre vonatkozó, illetve egyházszervezési, továbbá a krisztusi tanításokon alapuló előírásokat egyaránt tartalmaznak. Sok közülük máig nem veszített időszerűségéből. Mindezek biztos alapként, erős pillérekként ma is segítenek megtartani nemzettudatunkat, hitünket, szabadságunkat, igazságérzetünket. Mégis István király nevének hallatán nem kiváló uralkodói adottságaira vagy országa önállóságát és biztonságát szavatoló külpolitikájára gondolunk elsőként, hanem mélyen gyökerező hitére, valamint életének utolsó, meghatározó cselekedetére: fia, Imre herceg elvesztését követően a Szűzanya oltalmába ajánlotta országát és népét, és ezzel még jobban elmélyítette a magyar keresztények Mária-tiszteletét, akik első szent királyunk ezen utolsó „intelmét” nemzedékről nemzedékre átörökítették. Tanúja, szép példája ennek a magyar honfoglalás ezeréves jubileuma alkalmából Temesváron épült Millenniumi templom is, amelyet 1901-ben Mária, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltek fel, és amelynek búcsúját – a régi hagyományt követve – idén is október hónap második vasárnapján ünnepelte a gyárvárosi közösség.
Kapor János plébános meghívására az ünnepi szentmisét Böcskei László nagyváradi megyéspüspök celebrálta. A templom konszekrálásának évfordulójára ugyanakkor az anyaországból, valamint Erdélyből is érkeztek vendégek. A liturgián részt vett a Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrend nyolctagú küldöttsége, akik magukkal hozták a magyar koronázási jelvények – a szent korona, a jogar és az országalma – hiteles másolatát.
Szentbeszédében Böcskei László főpásztor hangsúlyozta: „A Szűzanya közbenjárásával kérjük a hitben való megmaradás kegyelmét. Olyan jelent kell teremtenünk, amely a jövőnket is biztosítani tudja”.
Dr. Bakos Batu, a Magyarok Nagyasszonya, Világ Győzelmes Királynője Szent Korona Lovagrend nagymestere elmondotta: a magyar koronázási jelvényekkel most járnak először a Bánságban, Temesváron, ahol azonban Czimer László személyében már van képviselőjük. A lovagrend egyébként három tartománnyal, az anyaországi, a felvidéki és az erdélyi rendtartománnyal rendelkezik, ez utóbbinak tizenegy tagja van.
Az idei Magyarok Nagyasszonya ünnepén a lovagok sorába felvett Czimer László kérdésünkre elmondta: a Szűzanya iránti tisztelet késztette arra, hogy csatlakozzék a Szent Korona Lovagrendhez, vállalja az ezzel járó kötelezettségeket és gyakorolja a lovagi erényeket. Ezek közé tartozik például nemzetünk szolgálata, a rózsafüzér rendszeres végzése, lelkigyakorlaton való részvétel, a keresztényi értékek megvédése.
A magyar koronázási jelvényeket kísérő körmenet és szentségi áldás után a templom előtti téren a temesvári Bóbita és Eszterlánc gyermek-néptáncegyüttes dunántúli, illetve szatmári tánccal kedveskedett az egybegyűlteknek.
Sipos Enikő