Forrás: http://archiv.nyugatijelen.com/2006/marcius/marc. 14 kedd/j5.html

A fáradhatatlan Berci bácsi (Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes vezetője), a bánsági néptáncmozgalom “patrónusa” jelképes ajándékkal köszönti az Eszterlánc oktatóit és népes szereplőit
Temes – Új rügyet bontott a temesvári tavasz: gyermek-néptánccsoport alakult a város legkisebbjeiből, és bemutatkozásuknak, első fellépésüknek nagyon sokan tapsoltak vasárnap délután a Líra teremben. A temesvári Kultúrház legifjabb hajtása csupa óvodás meg kisiskolás gyermek, a csoport vezetői pedig Mihály Emese és Márton Csilla, az 1-es Általános Iskola magyar tagozatának pedagógusai, míg az oktató Gombos András, a Szeged Táncegyüttes neves koreográfusa.
A megyében hat évvel ezelőtt eresztett gyökeret a néptáncmozgalom, és lám, már van kikkel színpadra állni, színvonalas folklórrendezvényeken szerepelni – mondotta Nagy Albert, a Szeged Táncegyüttes vezetője, akit tisztelet és szeretet övez, mert elhozta és megszerettette nálunk is a népi táncot. Ez alkalommal, a legkisebbek tánccsoportjának a köszöntésére, névadó ünnepségére jöttek el Szegedről, Lugosról, Dettáról, Végvárról a már sok tapsot kapott, több dobogós helyezést elért együttesek tagjai, és olyan fergeteges teljesítményt nyújtottak, amilyet csak jeles alkalmakkor lát a közönség. Tehetség, fiatalság, szemet gyönyörködtető népviselet, nagy hozzáértésről tanúskodó fáradhatatlan zenekar nyújtott feledhetetlent márciusi ünnepünk előestéjén. A Szeged Táncegyüttes kalotaszegi, dél-alföldi, méhkeréki, szilágysági táncokat, a lugosi Gyöngyvirág széki, marosszéki, a dettai Búzavirág lőrincrévi, maros-sárpataki, végvári Csűrdöngölő szatmári és kalocsai táncokkal aratott óriási sikert; a szegedi Takács Éva moldvai és kalotaszegi népdalcsokrot nyújtott át és gyönyörű énekhangjával elbűvölte a közönséget.
A műsor befejező száma és egyben “koronája” a temesvári gyermek-néptánccsoport fellépése volt. Vastaps köszöntötte és bátorította a színpadot megtöltő színes sokaságot, s a gyerekek lámpaláz nélkül állták a hangos elismerést. A zárókép – kéz a kézben – a névadást sugallta… Ünnepi pillanat következett: Eszterlánc a néptánccsoport neve – mondta mikrofonba Mihály Emese és Márton Csilla, aminél találóbbat aligha választhattak volna a kigondolói. Az egymásba fonódó kis gyermekkezek az összetartozás jelképe, a folytatás ígérete.
S hogy mindez megvalósulhatott, abban sokaknak része van. A Szeged Táncegyüttes oktatóinak, Röszke önkormányzatának és polgármesterének, Magyari Lászlónak, Pavel Dehelean tanárnak, a temesvári Kultúrház igazgatójának, az 1-es és a 26-os Általános Iskola Szülői Egyesületének és nevelőinek, magyar vállalkozók támogatásának.
Nagy a kör, de így igazi az Eszterlánc.
Sipos Erzsébet