Forrás: http://hetiujszo.hhrf.org/?p=8379
Temesvár legelső, a nemzetközi fesztiválnaptárban is jegyzett hagyományápoló rendezvénye, a Szívek Fesztiválja idén is nagyszámú nézőt vonzott a felújított Rózsa-parkba. A rendezvénysorozat huszonnegyedik kiadása a hagyománynak megfelelően, a temesvári forradalom főtéri emlékművének megkoszorúzásával rajtolt csütörtökön délután, majd a fesztiválon résztvevő folklóregyüttesek színpompás viseleteikben Temesvár főtérén és a Szabadság téren is felvonultak, ahol a járókelők elismerését vívták ki az egzotikus viseletekben felvonuló grúz, indonéziai, mexikói és török táncosok, valamint a magyar zászlóval felvonuló, látványos, hímzett viseletbe öltözött hódmezővásárhelyi Kankalin együttes táncosai. A messziről érkezett vendégek mellett az ország valamennyi térségéből jöttek román tánccsoportok, illetve a bánsági nemzetiségek tánccsoportjai is felvonultak. Pénteken a magyarországi Kankalin együttes mellett mexikói, szerbiai, és hazai tánccsoportok produkciójának tapsolhatott a közönség, másnap képzeletbeli világkörüli utazáson vehetett részt a fesztivál nézőközönsége: szerbiai, bolgár, görög, török, indonéziai, mexikói, szlovák és hazai román néptáncegyüttesek mellett a végvári Szederinda-Csűrdöngölő, a temesvári Eszterlánc és Bóbita, valamint a dettai Búzavirág magyar hagyományápoló együttesek léptek színpadra. A tánc és a tradicionális zene, a hagyományok és népi kultúrák esszenciájaként is értelmezhető rendezvénynapon, egyedi hangzás-, és mozgásvilágot képviselő táncukkal a magyar táncosok fergeteges sikert arattak. A rendezvény szünetében kerestük meg a méltán nagyhírű fesztivál és a Temesvári Municípiumi Kultúrház igazgatóját, Pavel Dehelean urat, aki kérdésünkre válaszolva ismertette: “Az idei rendezvényünkön harmincnégy együttes lép fel, a világ tíz országának a hagyományait mutatva meg a temesvári közönségnek. A Szívek Fesztiválja nem egy verseny, itt mindannyian nyertesek vagyunk, ugyanis az évtizedek alatt kialakult hagyománynak megfelelően, a résztvevők mindegyike a legmagasabb szintű produkciójával érkezik Temesvárra.1990 januárjában ezzel a fesztivállal kívántunk fejet hajtani a temesvári forradalom hőseinek emléke előtt, ugyanakkor rendezvényünkkel beírtuk Temesvár nevét a világ folklór-szervezőinek sorába. Az eltelt évtizedek alatt a rendezvény átlényegült a helyi hagyományápolás, a népi kultúra megmutatásának és más térségek népi kultúrájának a megismerésének irányába. A temesvári városvezetéssel összhangban megfogalmazott célunk biztosítani a lehetőséget, a lehető legtisztább formájában átmenteni népi kultúránk kincseit – és Bánság minden nemzetiségére vonatkozik e célkitűzésünk – táncainkat, népdalainkat a következő nemzedékek számára. Meggyőződésem, hogy a Szívek Fesztiválja hozzájárulhat az európai kulturális fővárosi cím megszerzéséhez Temesvár számára. A nemzetiségek együttélésének és kulturális kölcsönhatásuknak tág teret biztosító Bánság, különleges helyszín az ország és a régió kulturális térképén, a sokszínűségből kifolyólag rendkívül termékeny és változatos közeg ez. A Municípiumi Kultúrház megalalkulásától fogva a temesvári lakosok szolgálatában áll, és ezért hagyományt folytatva – ugyanis német, szerb együttesek működtek és működnek a kultúrház égisze alatt –, természetes volt számunkra a két temesvári magyar néptánccsoport, a Bóbita és az Eszterlánc magyar hagyományápoló tánccsoportok felkarolása. Magam láttam el aláírásommal a két tánccsoport “születésének” okmányát, azóta is követem a tevékenységük, és együtt örülünk a csoportok körül kialakult pártfogói körrel valamennyi sikerüknek. A táncosokhoz, vezetőkhöz, szülőkhöz hasonlóan bennünket is büszkeséggel tölt el egy-egy sikeres fellépésük, az elismerés, amely övezi munkájukat. Meggyőződésem, hogy a többi tánccsoport tagjaihoz hasonlóan, a fiatal magyar táncosok számára is az elődök tánc-, ének-, népi kulturális hagyományainak megismerése és ápolása biztosíthatják azt a többletet, melynek köszönhetően, öntudatosabb felnőttek lehetnek. Mi ehhez a tevéknységhez kívánunk lehetőséget biztosítani, és már most elmondhatom, hogy a jövő esztendei jubielumi Szívek Fesztiválja régiónk legkiemelkedőbb hagyományápolási rendezvényének ígérkezik ”
A végvári táncosok a fesztivál utóbbi tizenegynéhány kiadásának elmaradhatatlan résztvevői, a magyar néptánchagyomány őrzőiként a Gyímesek vidékétől a kalocsai térség, vagy Nyugat-Magyarország számos tájegységének táncát és énekeit osztották meg az évek folyamán a nézőkkel. Păştean Erika, a tánccsoportok vezetője, akinek sorsa Tóth Rozália tanítónő és Szarvas Erzsébet óvónőével együtt immár másfél évtizede fonódott össze hagyományaink megismertetésével, elmondja, hogy a nemzedékváltás ideje itt is bekövetkezett, a hajdani kicsik fenőttek a nagyok szintjére, és büszkén folytatják az általuk megkezdett munkát, de a Csűrdöngölő táncosai közül többen egy-két év múlva már saját gyermekeiket hozzák el a tánccsoportba. Tóth Rozália még hozzáteszi, hogy egyelőre biztosított az utánpótlás, mintegy huszonöten vannak a legkisebbek, akik éppen ismerkednek a néptánccal. Erre kiváló alkalomnak ígérkezik a fesztivált követő héten zajló végvári néptánctábor, amelyre legalább hatvan résztvevőre számítanak Végvárról. A tábor után kezdődik a Falunapokra való felkészülés, de egy magyarkanizsai meghívásnak is eleget kívánnak tenni a végvári táncosok. A Végváron folyó munkát, egyben az összevont végvári tánccsoportok Küküllő-menti pergő ritmusú, fordulatokban gazdag és látványos táncát méltán jutalmazta vatapssal a fesztivál lelkes közönsége. Pataki Árpád egyike azoknak, akik már majd másfél évtizede táncol a végvári tánccsoportban, kérdésünkre válszolva mondja el, hogy gyermekként kapcsolódott be, ma már második családjának tekinti a tánccsoportot: “Rengeteg élmény, kellemes tapasztalat, külföldi és belföldi fellépések jó emléke fűződik a tánchoz. Meg a komoly, de a leglazább hangulatban megtartott rendszeres próbák, amelyek következtében is összekovácsolódtak a tánccsoport tagjai, ezek azt hiszem mindannyiunk számára azt a vonzóerőt képezték, amely miatt ennyi ideig maradtunk együtt. Hamarosan befejezem tanulmányaimat a temesvári agrártudományi egyetemen, ezután eldől majd, hogy meddig folytatom a tánccsoportbeli, számomra fontos és kedvelt tevékenységet. De közülünk többen családosan is folytatják, tehát azt hiszem, hogy amíg jól érezzük magunkat együtt, és részesei lehetünk a hagyományápolási mozgalomnak, folytatjuk.” Păştean Natália kisgyermekként került tizenhárom évvel ezelőtt a tánccsoportba. Ő is a legtapasztaltabb “nagy” táncosok közé tartozik. Elmondása szerint elsősorban nem édesanyja unszolására, annál inkább a táncos barátok, kollégákkal való közösség miatt, és magáért a táncért vállalta a hetente megtartott, sokszor kemény munkát igénylő próbák által jelentett többlet megterhelést. “De többszörösen megtérül a befektetett munka” – mondja Natália – számtalan barátság kötődött a néptánc közvetítésével, rengeteg olyan helyen járt, ahová talán nem jutott volna el. “Az életem részévé vált a néptánc. Rengeteget tanultam az eltelt majd másfél évtizednyi idő alatt, megismerhettem más népek hagyományait, illetve megtanított elfogadni ezeket. Azt elmondhatom, hogy amíg Végváron lesz Csűrdöngölő tánccsoport, én tagja szeretnék lenni. A táborban is részt veszek, a munkahelyem miatt csak délután ugyan, de mindenképpen ott leszek, mivel ez a mostani, gyímesi koreográfia nagyon érdekel, azt hiszem, hogy különleges lesz.”
- Hányadik Szívek Fesztiválján vesz részt idén? – kérdeztük meg Tamási Emese tanítónőtól, az Eszterlánc tánccsoport vezetőjétől.
- Köztudott, hogy tizenöt évvel ezelőtt indult el megyénkben a néptáncmozgalom. Ha jól számolom, ez a tizennegyedik fesztivál, amelyen részt veszek. Az elsőkön táncosként, most meg a tánccsoport irányítói minőségben izgulom végig a fellépésünket. Most az Eszterlánc kalotaszegi táncot mutat be, amit a Bóbita tánccsoport dél-alföldi tánca követ. Az idei fesztiválra nem állítottunk össze közös koreográfiát, a résztvevő magyar tánccsoportok saját táncaikat adják elő. Nagyon zsúfolt nyári időszak elé néz az Eszterlánc néptánccsoport, a Szívek Fesztiválját követően indulunk Mezőtelegdre, az ottani tánctáborba, ahol keménytelki táncokat tanulunk. Majd egy-két hét szünetet követően ismét táborozás következik, majd augusztus közepén a Szegedi Ifjúsági Napokon lépünk fel.
A magyar tánccsoportok fergeteges műsorának végén, a mintegy hetven táncos főhajtással köszönte meg a huszonnegyedik Szívek Fesztiválja közönségének vastapsát.
Makkai Zoltán